A pánikroham (amelyet gyakran pánikbetegségnek neveznek, bár nem teljesen ugyanaz) az egyik legnyomasztóbb élmény mindenki számára, aki ezt az állapotot tapasztalja. A szorongásos zavar egyik fajtájaként a statisztikák azt mutatják, hogy egyre több ember küzd és néz szembe ezzel a kellemetlen problémával. A jó hír azonban az, hogy a pánikrohamok kezelhető állapotok, és vannak bevált orvosi kezelések ennek a rendellenességnek a kezelésére.
A probléma természete – Hogyan befolyásolja a mindennapi élet a pánikrohamot
A pánikrohamok ma gyakoribbak és gyakoribbak, mint valaha. Becslések szerint a bolygón élő emberek több mint 13 százaléka él át pánikrohamot élete során.
Ugyanis a mindennapok állandó, gyors és kiszámíthatatlan változásokat kényszerítenek a modern emberre, az állandó alkalmazkodás és probléma-probléma megoldás állapotába hozva. Egy ilyen modern életmód következménye az állandó, krónikus stressz, a bizonytalanság és a bizonytalan jövőtől való félelem. Más szóval, ritkák az olyan pillanatok, amikor az ember teljesen kipihentnek és a mindennapi kihívásoktól mentesnek érezheti magát.
A felgyülemlett stressz, szorongás és aggodalom következtében a szorongás pánikrohamok formájában jelentkezhet. Magyarázzuk el ezt egy kicsit jobban és grafikusabban.
A stressz felhalmozódása, amely a leírt életmód következménye, számos szorongásos zavar kialakulásának egyik legnagyobb és legmegfelelőbb kiváltója. Az aggodalom, a félelem és a szorongás érzése normális érzelmek, és a szervezet természetes reakcióját jelentik a lehetséges jövőbeli veszélyekre. A szorongás azonban sokkal több, mint az aggodalom.
Egy szorongó emberben a szorongás, aggodalom és félelem állandó, tartós, intenzív és annyira elsöprő, hogy meggátolják a személyt a napi normális működésben. Míg a félelem testünk védőmechanizmusa, a szorongás megbénítja az embert, korlátozza fizikai és mentális funkcióit, és kétségbeesett és kilátástalan helyzetbe sodorja. Az egyik leggyakoribb szorongásos zavar ebben az értelemben a pánikroham.
Mik azok a pánikrohamok? Mik a pánikroham tünetei? Hogyan néz ki a pánikroham? Hogyan lehet legyőzni a pánikrohamot? Az alábbiakban ezekre és hasonló kérdésekre adunk választ.
Mik a pánikrohamok és miben különböznek a pánikbetegségtől?
A pánikrohamok, mint láttuk, szorongásos zavarok. Néha nagyon nehéz átfogó definíciót adni a pánikrohamnak a pszichológiai és fizikai tünetek közötti kontraszt miatt. Alapvetően a pánikroham egy adott pszichológiai probléma fizikai megnyilvánulása. Most konkretizáljuk.
A pánikroham az intenzív és elsöprő félelem hirtelen fellépő epizódja, amely súlyos testi tüneteket okoz olyan helyzetekben, ahol nincs valódi veszély vagy nyilvánvaló ok. A pánikrohamok rendkívül ijesztő élmények lehetnek. Amikor pánikroham lép fel, egy személy azt gondolja, hogy elveszíti az önuralmát, szívrohamot kap, vagy akár meghal.
Sokan csak egy-két pánikrohamot élnek át életükben, és a probléma a legtöbb esetben megszűnik, amikor a stresszes helyzet véget ér. Ez sokat mond a pánikrohamok gyakoriságáról a lakosság körében. Ha azonban egy személy ismétlődő és váratlan pánikrohamokat tapasztal, és sok időt tölt egy újabb pánikrohamtól való állandó félelemben, akkor az állapotot pánikbetegségnek nevezik.
Bár a pánikrohamok önmagukban nem életveszélyesek, nagyon ijesztőek lehetnek, és jelentősen befolyásolhatják az életminőséget. Ha azon töpreng, „hogyan lehet leküzdeni a pánikrohamot”, a jó hír az, hogy léteznek hatékony módszerek és kezelések ennek az állapotnak a kezelésére. De erről egy kicsit később beszélünk.
Amint látjuk, a pánikrohamok nem azonosak a pánikbetegséggel. A pánikroham szinte bárkivel előfordulhat, még akkor is, amikor az embernek rendkívül magas a szorongása. Néha ezek a pánikrohamok a pánikbetegség tünetei. Másrészt a pánikbetegség olyan állapot, amikor a pánikrohamok gyakoriak, ismétlődőek, intenzívek és folyamatosak, és legalább egy hónapig tartanak.
Ezért nem mindenkinél alakul ki pánikbetegség, aki pánikrohamot tapasztal.
Pánikroham és a „harcolj vagy menekülj” válasz
A pánikroham átlagosan néhány perctől fél óráig tart. Pánikroham során egy személy nehéz érzelmeket tapasztalhat, beleértve a tehetetlenséget és a félelmet. Másrészt a pánikroham tünetei közé tartozik a szapora szívverés, szapora légzés, túlzott izzadás, valamint remegés.
A pánikrohamok gyakran olyan speciális helyzetekben fordulnak elő, amelyek fokozott stresszt okoznak. De, mint már utaltunk rá, egyesek ismétlődően, váratlanul élnek át pánikrohamokat, egyértelmű kiváltó okok és külső veszélyek (fenyegetések) nélkül. Ebben az esetben a személy pánikbetegségben szenvedhet.
Ha pánikrohamokról van szó, érdemes kiemelni a „harcolj vagy menekülj” nevű pszichológiai jelenséget (fight or flight). Az agy ezután „utasítja” az autonóm idegrendszert, hogy aktiválja a „harcolj vagy menekülj” választ. Ezután a testet elárasztja egy sor vegyi anyag, köztük az adrenalin, amelyek élettani változásokat okoznak. Például felgyorsul a szívverés és a légzés, a vér gyorsan az izmokba áramlik, hogy felkészüljenek a „harcolj vagy menekülj”, ami remegésben nyilvánulhat meg. Azok számára, akik pánikrohamot tapasztalnak, ezek az érzések akkor is jelentkeznek, ha nincs közvetlen vagy észlelt fenyegetés. Tehát a pánikroham tünetei akkor jelentkezhetnek, amikor a „küzdj vagy menekülj” reakció kivált, de nincs objektív veszély. Éppen ellenkezőleg, a pánikroham tünetei teljesen ártalmatlan és látszólag stresszmentes helyzetekben jelentkezhetnek, például televíziózáskor vagy alvás közben.
Pánikrohamok és a „harcolj vagy menekülj” válasz kiváltói
Néhány olyan tényező, amely a szervezetben a „küzdj vagy menekülj” reakciót nem megfelelően aktiválja, a következők:
- Krónikus (folyamatos) stressz. Emiatt a szervezet a normálisnál nagyobb mennyiségű stresszhormont, például adrenalint termel.
- Akut stressz (például traumatikus esemény átélése). Hirtelen eláraszthatja a szervezetet nagy mennyiségű kortizol és adrenalin stresszhormonnal.
- Szokásos hiperventiláció. Felborítja a vér gázegyensúlyát, mert nincs elég szén-dioxid a vérben. *Intenzív fizikai gyakorlat. Néhány embernél ez szélsőséges reakciókat válthat ki.
- Túlzott koffeinbevitel. A kávéban, teában és más italokban lévő koffein erős stimuláns. Fizikai változásokat okozhat.
- Hirtelen környezeti változás. Olyan változásokról beszélünk, mint például a zsúfolt, forró vagy fülledt környezetbe való belépés.
Pánikrohamok és okai
Amint láttuk, egy pánikrohamban nincs valós vagy tényleges fenyegetés vagy veszély, amely ezt a pánikrohamot okozná. Ezért okkal merül fel a kérdés – mi okozza a pánikrohamokat? Erre a kérdésre azonban nincs egyetlen egyszerű válasz, mivel nem ismert, hogy mi okozza a pánikrohamot vagy a pánikbetegséget.
Mivel a pánikrohamok többnyire fizikai természetűek, az emberek gyakran fordulnak orvoshoz, miután pánikrohamot tapasztaltak, hogy megvizsgálják, van-e fizikai egészségügyi probléma. Ha az orvos megállapítja, hogy nincs olyan fizikai egészségügyi probléma, amely a pánikroham fizikai tüneteinek sorozatát váltotta volna ki, akkor több dolog vagy tényező lehet a pánikroham oka/kiváltója.
Itt beszélünk:
- Genetika;
- Nagy mennyiségű stressz;
- A stresszre érzékenyebb vagy negatív érzelmekre hajlamos személy személyisége;
- Változások az agy egyes részeinek működésében;
A pánikrohamok kezdetben hirtelen és figyelmeztetés nélkül jelentkezhetnek, de idővel általában bizonyos helyzetek váltják ki őket.
Az agy és az idegrendszer kulcsszerepet játszik abban, hogy az ember hogyan kezeli a stresszt, a szorongást vagy a félelmet. A tudósok úgy vélik, hogy az amygdala – az agy azon része, amely szabályozza a félelmet és más érzelmeket – nem megfelelő működése lehet a pánikrohamok gyökere vagy fő oka. Azt is hiszik, hogy a gamma-amino-vajsav (GABA), a kortizol és a szerotonin kémiai egyensúlyhiánya nagy szerepet játszhat a pánikrohamok kialakulásában.
A pánikrohamok kockázati tényezői
A pánikroham tünetei, valamint a pánikbetegség tünetei gyakran a késő tinédzserkorban vagy a korai felnőttkorban jelentkeznek. Több nőt érintenek, mint férfit. A pánikrohamok vagy pánikbetegség kialakulásának kockázatát növelő tényezők a következők:
A családban előfordult pánikrohamok vagy pánikbetegség (genetika). A szorongásos zavarok, beleértve a pánikbetegségeket is, gyakran családokban fordulnak elő. A pánikrohamok és pánikbetegségek kialakulásának kockázata 40 százalékkal nagyobb, ha egy elsőfokú családtag (apa, anya, testvér, nővér) szenved ebben.
Mentális egészségi állapot. A szorongásos zavarokkal, depresszióval vagy más mentális egészségügyi problémákkal küzdő emberek hajlamosabbak a pánikrohamokra.
Jelentős életterhelés, mint például egy szeretett személy halála vagy súlyos betegsége;
Trauma és traumatikus események, például szexuális zaklatás vagy súlyos baleset;
Jelentős változások az életben, például válás, munkahely elvesztése, lakókörnyezet megváltozása; Dohányzás vagy túlzott koffeinbevitel;
Nemkívánatos gyermekkori élmények. Bizonyos traumatikus élményekről beszélünk, amelyeket a gyerekek 1 és 17 éves koruk között élnek át. Többek között ezek a kockázati tényezők magukban foglalják a gyermekkori fizikai és/vagy szexuális bántalmazást.
A pánikrohamnak gyakran nincs konkrét kiváltó oka. De például a fóbiákkal küzdő emberek bizonyos kiváltó tényezőket tapasztalhatnak, amelyek a fóbia kialakulásához vezethetnek, ami pánikrohamot okozhat. Például, aki tripanofóbiában (a tűktől való intenzív félelem) szenved, pánikrohamot tapasztalhat, amikor vérvételre van szükség. Sőt, egyes embereknél a pánikrohamtól való félelem elegendő a pánikroham kiváltásához.
Fontos kiemelni, hogy a pánikbetegség meghatározásának egyik kritériuma, hogy a pánikrohamnak nincs ismert és egységes kiváltó oka.
Mik a pánikroham tünetei?
A pánikroham általában hirtelen jelentkezik, minden előzetes figyelmeztetés vagy utalás nélkül, hogy hamarosan bekövetkezik. Hasonlóképpen, a pánikrohamok bármikor felléphetnek – amikor egy személy autót vezet, amikor alszik, egy fontos üzleti megbeszélés közepén és hasonlók. Ebben az értelemben a pánikrohamoknak számos változata van, és néhány perc múlva éri el csúcspontját.
A pánikroham befejezése után (amely általában néhány percig tart), egy személy kimerültnek és fáradtnak érezheti magát. A szorongás vagy félelem hirtelen fellángolása mellett a pánikroham tünetei a következők lehetnek:
- Légszomj és normál légzési nehézség;
- Szívdobogás, szívdobogás és szapora szívverés;
- Szúrás, szúrás vagy szorítás érzése a mellkasban;
- Remegés;
- Szájszárazság;
- Egy érzés, hogy egy személy elveszti az eszét;
- Derealizáció és az irrealitás és a való világhoz való nem tartozás érzése;
- Túlzott izzadás;
- Hányinger és szédülés;
- Zsibbadás a kezekben és lábakban, égő és bizsergő érzés;
- A személy nagyon meleg vagy nagyon hideg;
- Általános izom- és testgyengeség, valamint tájékozódási zavar;
- Nyelési nehézség vagy szorító érzés a torokban;
- A személy azt hiszi vagy attól fél, hogy meghal, a személy meg van győződve arról, hogy szívrohamot kap;
- Félelem attól, hogy nem tud megnyugodni, vagy elveszíti az irányítást;
- Egy újabb pánikrohamtól való félelem.
Mi történik, ha pánikrohamot kapunk? Ugyanis, aki pánikrohamot szenved, az iszonyatos pánikciklusba kerülhet. Ezzel kapcsolatban nem ok nélkül mondják az emberek, hogy a pánik körbejárhat.
A félelem, amelyet egy személy pánikroham során tapasztal, növelheti a szorongást. Következésképpen ez a tünetek súlyosságának és időtartamának növekedéséhez, erősödéséhez vezethet. Ez azt jelenti, hogy a tünetek enyhítése érdekében meg kell próbálni megtörni a pánikrohamok ciklusát. Később meglátjuk, hogyan lehet leküzdeni a pánikrohamot.
Hogyan alakulnak ki a pánikrohamok?
Amint arra már rámutattunk, a pánikroham általában hirtelen és minden figyelmeztető jel vagy bejelentés nélkül jelentkezik. Tehát a legtöbb esetben a pánikrohamok spontán módon jelentkeznek. Bizonyos elemzések azonban kimutatták, hogy a pánikrohamot gyakran megnövekedett feszültség és szorongás előzi meg a következők miatt:
- Éhség;
- Fizikai terhelés;
- Pszichoaktív anyagok használata;
- Szoros interperszonális kapcsolat megszűnése (egy kapcsolat felbomlása, barátság stb.).
Ugyanígy bizonyos külső tényezők, vagy folyamatosan változó körülmények hatására a szervezet fiziológiai aktivitása, ébersége, izgatottsága soha nem azonos a nap folyamán. Folyamatosan változik, és ez változó mértékű pulzusban és vérnyomásban, légzési intenzitásban és hasonlókban nyilvánul meg. Az eredmény többek között bizonyos érzések lehetnek: szúró fájdalmak a mellkasban, bizsergés a végtagokban, remegés, szapora pulzus, szorító érzés a mellkasban, légszomj…
Ezeket az érzéseket időről időre mindannyian érezhetjük, és ez a test természetes reakciója. Ha azonban egy személy ezeket az érzéseket a közelgő nagy veszély vagy katasztrófa típusaként értelmezi, akkor a félelem fent említett ciklusa, az úgynevezett pánikroham következik be. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a pánikrohamok bizonyos pszichológiai tünetek fiziológiai értelmezése.
Vagyis bizonyos fizikai érzések (bizsergés, mellkasi dobogás, izzadás…) után a pánikrohamot átélő személy ezeket az érzéseket (tüneteket) nagy veszélyként értelmezi. Ha pánikroham tüneteiről van szó, az egyik első jel az ún. hiperventiláció – gyors, rövid és felületes légzés. Az eredmény a vérben és a szervezetben a normális oxigénáramlás és egyensúly megzavarása, majd a pánikroham tüneteinek fokozódása.
Ismételjük meg még egyszer – a pánikroham nem jelenti azt, hogy valakinél pánikbetegség alakul ki. Ha egy személy helyesen értelmezi a tüneteit, a pánikrohamok a jövőben megelőzhetők lesznek. Az állandó szorongás, aggodalom és az új rohamoktól való félelem jelezheti a pánikbetegség jelenlétét.
Pánikroham és különbségek a szívrohamtól és a szorongásos rohamtól
Nem ritka, hogy az emberek összekeverik a pánikrohamot a szívrohamtal, valamint a szorongásos rohamokkal. Most megpróbálunk fogalmi különbséget tenni e három állapot között.
Pánikroham és szívroham
Láttuk, hogy a pánikroham tünetei főként fizikai természetűek. Ezek a tünetek gyakran olyan intenzívek és súlyosak, hogy egy személy azt gondolhatja, hogy szívrohamot kap. Valójában sok pánikbetegségben szenvedő ember ismételten orvoshoz vagy sürgősségi osztályhoz fordul, hogy megpróbálja kezelni azt, amit életveszélyes egészségügyi problémának tartanak.
A szívdobogás, a szapora légzés és a szapora szívverés a pánikroham tünetei. A személy úgy érzi ezeket a tüneteket, mintha szívrohamot kapna, bár a valóságban nem, ennek ellenére fontos, hogy orvos állapítsa meg és zárja ki annak lehetőségét, hogy a mellkasi fájdalom, a szívritmuszavar vagy a légszomj szívroham tünetei.
Azt viszont gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy a fenti tünetek nemcsak hogy nem szívinfarktus tünetei, hanem pánikroham következményei is.
Pánikroham és szorongásos roham
Az emberek gyakran szinonimaként használják a „szorongásos rohamot” és a „pánikrohamot” felváltva. Ez a két különböző kifejezés azonban nagyon különböző dolgokat jelenthet. A legfontosabb különbség az, hogy az orvosi szakirodalomban, de a gyakorlatban sem, a szorongásos rohamok nem minősülnek mentális állapotnak.
Más szóval, a szorongásos rohamnak nincs formális meghatározása vagy diagnosztikai kritériuma. A szorongásos rohamok olyan szorongásra utalhatnak, amely az állandó stressz vagy a jövőbeli bizonytalanságtól való félelem miatt idővel felhalmozódott.
Képzelje el, hogy egész héten stresszes volt a munkahelyi kötelezettségei miatt, és most az érzelmei elérik a forráspontot. Egy szorongásos roham során az ember úgy érezheti, hogy „az egész világot a vállán hordja”. Más szavakkal, ezekben a pillanatokban feszültséget, szorongást, feszültséget, szorongást, ingerlékenységet, nyugtalanságot, izgatottságot és fókuszhiányt tapasztalhat.
A pánikrohamok ezzel szemben szinte mindig hirtelenek, spontánok, és gyakran olyan tünetekkel járnak, mint a derealizáció vagy a közelgő végzet érzése. A pánikroham általában néhány-30 percen belül véget ér. A szorongásos roham, bár kevésbé intenzív, percekig vagy órákig tarthat.
Hogyan néz ki a pánikroham?
Már a pánikroham tünetei alapján láthattuk, hogy néz ki egy pánikroham. A pánikroham tünetei azonban egyéniek, és személyenként változnak. Más szóval, ha azt kérdezed magadtól, hogy „hogyan néz ki a pánikroham”, nem lehet egyetlen válasz, mert mindenki, aki pánikrohamot él át, a saját egyedi módján tapasztalja meg.
Alapvetően a pánikrohamot az alábbi tünetek közül négy vagy több kíséri. Ezek a következők:
- Levegő hiánya;
- Gyors szívverés;
- Szívritmuszavar;
- Izzadó;
- Gyengeség;
- Szédülés és hányinger;
- Ájulás;
- Félelem a szívrohamtól és a haláltól.
A pánikroham nem egyenlő a hétköznapi félelemmel. Éppen ellenkezőleg, a pánikrohamok sokkal többet jelentenek, mint a mindannyiunk által időről időre érezhető félelem. Ilyen értelemben rámutattunk, hogy a pánikroham bármikor és bárhol előfordulhat – az ember átkelés közben az utcán, mosogatás közben, takarítás közben…
Hogyan néz ki a pánikroham és Marina története
Hogy képet kapjon arról, hogyan néz ki egy pánikroham, megpróbáljuk grafikusan elmagyarázni Marina belgrádi közgazdász (40 éves) példáján, aki pánikrohamot élt át a munkahelyén.
Marina hét hónapja érte el első pánikrohamát. Az irodájában éppen egy fontos üzleti prezentációra készült, amikor hirtelen heves félelmet érzett. Aztán „pörögni kezdett a szoba”, és Marina úgy érezte, hogy ki fog hányni. Egész teste remegett, levegőt sem kapott, a mellkasa lüktetett, úgy tűnt, a szíve kiugrik. Egész idő alatt az asztalhoz kapaszkodott, amíg a pánikroham-epizód el nem múlt, de az élmény mélyen megrázta.
Marina alig három héttel később újabb pánikrohamot kapott, és onnantól kezdve a pánikrohamok gyakrabban jelentkeztek. Már nem tudja, mikor és hol lesz pánikrohama, és nagyon fél, hogy nyilvánosan lesz. Következésképpen Marina munka után otthon marad, ahelyett, hogy a barátaival járna. Ezenkívül nem hajlandó lifttel menni a 6. emeleti irodájába, mert attól tart, hogy pánikroham esetén beszorul a liftbe.
Tehát a pánikroham úgy néz ki, mint egy nagyon intenzív és hirtelen fellépő félelem, amitől a személy tehetetlennek érzi magát, és nem tudja irányítani a helyzetet és az életét. A pánikroham egyfajta téves riasztásként vagy téves riasztásként írható le, mivel nincs valódi veszély, de a személy elképzelte, hogy a veszély valóban létezik.
Mi történik, ha pánikrohamot kapunk?
Felmerül a kérdés – mi történik, ha pánikrohamot kapunk? Mint mondtuk, nem minden pánikroham egyforma minden embernél a tüneteit tekintve. Hasonlóképpen, a pánikroham nem drámai vagy eltúlzott reakció, hanem valós reakció egy irreális veszélyre.
Tehát a pánikrohamok nem „a fejünkben” vannak. Az igazság az, hogy a pánikroham bizonyos gondolatokkal, érzelmekkel vagy pszichével kezdődik. A pánikroham azonban erősen és intenzíven tükröződik a valóságban a fent említett fizikai tünetek formájában, amelyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Ezenkívül még egy fontos dolgot kell hangsúlyozni. A pánikroham nem egyenlő az idegösszeomlással! Szeretnénk erre rámutatni, mert sokan a pánikrohamot az idegösszeomlás egyik fajtájaként vagy formájaként írják le. Ráadásul az emberek gyakran idegösszeomlásként írnak le bizonyos stresszes élethelyzeteket. Az idegösszeomlás a felgyülemlett, súlyos és hosszan tartó stressz eredménye. A pánikroham intenzív és hirtelen reakció, és mint ilyen, a stressz egy fajtája.
A pánikroham, és különösen a pánikbetegség jelentősen befolyásolhatja az ember mindennapi életét. Ez az állapot arra kényszerítheti az embert, hogy kihagyja a munkát, számos orvosi vizsgálatot ütemezzen be, és elkerülje azokat a helyzeteket, amelyekben pánikroham léphet fel.
Vegyük például az agorafóbiát. Ez a szorongásos zavar egy fajtája, amelyben egy személy fél, és elkerüli azokat a helyeket, ahol csapdába esett vagy tehetetlennek érzi magát. Az agorafóbia néha pánikbetegséggel együtt fordulhat elő, ami fokozott pánikrohamot okoz.
Szóval, mi történik, ha pánikrohamot kapunk?
Egy tipikus pánikroham leírása
A pánikroham csúcsán az ember úgy érezheti, hogy környezete irreálissá vált (derealizáció). A pánikroham során az ember intenzív halálfélelmet, szívrohamot vagy tehetetlenséget érezhet.
Az adrenalin stresszhormon túlfeszültsége miatt a pánikroham szívdobogást, szúró vagy szorító érzést okoz a mellkasban, és légzési nehézségeket okoz. Az is előfordulhat, hogy a személy nem tud nyelni a torokban lévő fizikai szorítás miatt. Emiatt a pánikroham során az embernek gyakran nehezen kap levegőt.
Pánikroham során az embernek elsöprő érzése van, hogy valami szörnyű vagelkerülhetetlenül rossz fog történni. És mindezt annak ellenére, hogy az emberek túlnyomó többsége tisztában van vele, hogy ez nem igaz. A pánikroham során szédülés és hányinger lép fel, így a személy úgy érzi, hogy az egész szoba forog. Erős izzadás is előfordul, különösen a kézfejen vagy a hónalj alatt. Következésképpen hidegrázás vagy hőhullám (hőhullám) jelentkezhet.
A pánikrohamok általában erős és hirtelen fejfájással járnak, amely gyorsan el is múlhat. A remegés vagy az egész test remegése szintén a pánikroham klinikai megnyilvánulása. Pánikroham során bizsergő, égő vagy szúró érzést tapasztalhat a kezében vagy a lábában. Ennek az az oka, hogy a pánikroham hatására a vér közvetlenül az izmokhoz és a szívhez jut (a fent említett „harcolj vagy menekülj” válasz miatt). Ez a test perifériás részeinek vérellátásának hiányát okozza.
A pánikroham általában hirtelen jelentkezik, és néhány-10 percen belül tetőzik. Utána a személy jobban érzi magát. A pánikrohamok ritkán tartanak tovább egy óránál, és legtöbbjük néhány-20-30 percen belül véget ér.
Hogyan lehet legyőzni a pánikrohamot?
A pánikroham valóban ördögi körbe vonhatja az embert. Az állandó és intenzív félelem miatt, hogy valami rossz fog történni, a kezdeti pánikroham tünetei még súlyosabbá válhatnak. Következésképpen ezek a tünetek csak ronthatják a pánikrohamot. Lehetséges azonban kitörni ebből az ördögi körből? Hogyan lehet legyőzni a pánikrohamot?
Sokan nem tudják, hogy a pánikrohamok kezelhetők. Vannak, akik szégyellik vagy nem szívesen beszélnek a tüneteikről, mert félnek attól, hogy hipochondernek titulálják őket. Ehelyett csendben szenvednek, elszigetelve magukat a barátoktól, a családtól, az orvosoktól és mindenkitől, aki bármilyen támogatást nyújthat nekik.
Pánikroham pillanataiban nagyon nehéz, szinte lehetetlen megállítani a pánikrohamot. Ha azonban azon töpreng, „hogyan lehet leküzdeni a pánikrohamokat”, tudjon arról, hogy vannak bizonyos módszerek a tünetek enyhítésére a pánikroham után. Ezzel kapcsolatban adunk néhány tippet a pánikroham leküzdésére.
1. Gyakorold a mély légzést
A hiperventiláció a pánikroham tünete, amely fokozhatja a félelmet. A mély légzés csökkentheti a pánik tüneteit a támadás során. Lélegezz be olyan lassan, mélyen és gyengéden, amennyire csak lehetséges az orrodon keresztül, és lassan lélegezzen ki a szádon keresztül. Csukja be a szemét, és összpontosítson a légzésére.
2. Legyen tudatában és fogadja el a tényt, hogy pánikrohamot tapasztal
Ha tudatában van annak, hogy pánikrohamot kap vagy tapasztalt – és nem egy veszélyes egészségügyi epizód –, segíthet a tapasztalt félelem kezelésében. Mindig emlékeztesse magát arra, hogy a pánikroham tünetei átmenetiek és elmúlnak.
3. Lazítsa el izmait, és gyakoroljon relaxációs technikákat
A pánikrohamok izomfeszültséget okozhatnak. Fókuszáljon egy-egy izomcsoport ellazítására, hogy csökkentse a feszültséget.
4. Aludj egy jót
Próbáljon meg minden este 8 órát aludni egy csendes, sötét és viszonylag hűvös szobában. Ne használja telefonját vagy számítógépét lefekvés előtt. Próbálj meg minden nap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni. Ez vonatkozik a hétvégékre is.
5. Mozogjon, és kerülje az egészségtelen életmódbeli szokásokat
Minden nap legalább 30 percet kell szánnod edzésre és testmozgásra, amelyek bizonyítottan csökkentik a stresszt. Ily módon csökken a pánikrohamok előfordulásának esélye. Hasonlóképpen kerülni kell a kávét és a koffeintartalmú italokat, az alkoholt és minden más pszichoaktív anyagot, amennyire csak lehetséges. Rendszeres fogyasztásuk ugyanis pánikrohamok tüneteit válthatja ki vagy ronthatja.
Hogyan lehet leküzdeni a pánikrohamot és orvosi kezelést
Bár vannak módszerek, amelyek segítségével megpróbálhatja egyedül legyőzni a pánikrohamot, nagyon fontos, hogy a pánikroham epizód után szakszerű orvosi segítséget kérjen. A pánikrohamok és pánikbetegségek orvosi kezelése rendkívül hatékonynak bizonyult ezen állapot leküzdésében.
Ugyanis a pánikrohamok és pánikbetegség kezelésének orvosi útja kettős megközelítést foglal magában: egyrészt pszichoterápia, másrészt gyógyszeres kezelés (gyógyszeres terápia). A gyakorlatban a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja bizonyult a legjobb megoldásnak.
A pszichoterápia nagyon hatékony pszichológiai kezelés pánikrohamok és pánikbetegségek kezelésére. Amikor a páciens a pszichoterapeutával és pszichológussal folytatott beszélgetésen és munkán keresztül megérti a pánikrohamok kiváltó okát és kiváltó okait, akkor visszanyerheti a kontrollt az ezekre a kiváltó tényezőkre (stresszorokra) való reagálásban. Még egy rövid pszichoterápia is hatékony lehet a pánikrohamok kezelésében.
A pszichoterápia ebben a vonatkozásban magában foglalja a kognitív-viselkedési terápiát, az expozíciós terápiát, a betegek és a családok oktatását a rendellenességről (biblioterápia) és hasonlókat.
A gyógyszeres kezelés magában foglalja bizonyos gyógyszerek alkalmazását a pánikroham tüneteinek enyhítésére. Ezek a következők:
- Benzodiazepinek, például Rivotril vagy Xanax;
- Antidepresszánsok, például szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k) (Seroxat vagy Zoloft);
- Antidepresszánsok, szelektív noradrenalin-visszavétel gátlók;
- Béta-blokkolók.
MedTim – Szabadulj meg örökre a pánikrohamoktól! A MedTim Clinic egy modern szenvedélybeteg-gyógyintézet, amely rendkívül magas sikerességi aránnyal rendelkezik a függőség legsúlyosabb formáinak kezelésében is. Emellett klinikánkon magasan képzett, tapasztalt és szakosodott orvosokból álló csapat látja el a pánikbetegség és pánikrohamok kezelését.
A pánikroham, bár elsősorban mentális állapot és pszichés probléma, hatással van a beteg fizikai állapotára. Éppen ezért a MedTim klinikán a pánikrohamok és pánikbetegség orvosi kezelése elsősorban a beteg megfelelő pszichiátriai vizsgálatát és pszichodiagnosztikát foglalja magában. A vizsgálat és a diagnózis alapján megfelelő pszicho-farmakoterápiát határozunk meg. Ez elsősorban szorongásoldó szerekkel, béta-blokkolóval és antidepresszánsokkal végzett terápiát foglal magában, amelyek helyreállítják a normális szerotoninszekréciót.
A páciens pszicho-fizikai állapotának megállapítása és a gyógyszeres terápia kialakítása után egyéni megközelítésünknek megfelelően visszaállítjuk a páciens élete és működése feletti kontrollt. A pánikrohamok egyre ritkábbak és kevésbé intenzívek.
Pánikrohamok és pszichoterápia a MedTim klinikán
Ezen kívül pszichoterápiát is alkalmazunk a pánikrohamok kezelésében. Pszichológusaink és pszichoterapeutáink egyedülálló kognitív-viselkedési terápiát valósítanak meg, amely kapcsolatot teremt a hiedelmek, gondolatok, érzelmek és tettek között. Szakpszichológusainkkal és más egészségügyi személyzetünkkel együttműködve a páciens megtanulja felismerni a pánikroham első jeleit, hogy saját viselkedésével megelőzze azokat és a megfelelő módon reagáljon.
A pánikrohamok kezelésében betegoktatást, valamint expozíciós terápiát alkalmazunk. Kitesszük a pácienst annak, ami pánikrohamot vált ki, ami segít felismerni, hogy a félelem irracionális, a veszély pedig nem létezik. Ez egy nagyon hatékony módszer, mivel új viselkedési minták átvételével segít a betegnek gyorsan leküzdeni ezt a rendellenességet.
Klinikánkon a pszichoterápia kulcsfontosságú a pánikrohamok kezelésében és gyógyulásában. A pánikrohamok kezelése a MedTim klinikán pszichostabilizációt vagy fekvőbeteg kezelést foglal magában, amely magában foglalja a pszichiátereinkkel és pszichológusainkkal folytatott intenzív munkát.
A kórházból való kibocsátás után is tartjuk a kapcsolatot a beteggel és családjával, ambuláns támogatást nyújtunk. A pszichoterápia és a pszichoedukáció a MedTim klinikán a fekvőbeteg-kezelés fontos része. De a kórházból való hazabocsátás után 12 hónapig ambuláns kezelést biztosítunk, hogy segítsük a beteget a pánikrohamok leállításában és örökre megszüntetésében.
A pánikrohamokat nagyon sikeresen kezelik, ha a beteg időben jelzi, és szakszerű orvosi segítséget kér. Ha Ön vagy hozzátartozója pánikbetegséggel küszködik, hívjon bármikor és foglaljon időpontot egy ingyenes konzultációra.
Azért vagyunk itt, hogy egyszer s mindenkorra segítsünk megszabadulni a pánikrohamoktól!
